Nevez�s: A versenyekre minden esetben el�re kell nevezni. Ez jelenthet p�r hetet, de ak�r t�bb h�napot is, a futam ki�r�s�t�l f�gg�en. A legrangosabb versenyekre mindig h�napokkal kor�bban kell jelentkezni, ilyenkor �ltal�ban a nevez�si d�jat is t�bb r�szletben, meghat�rozott id�pontokban kell megfizetni, felt�ve, hogy az adott l� v�gig „�llva marad”. Mert ha valakit menet k�zben visszal�ptetnek, �rtelemszer�en az �jabb r�szleteket sem kell megfizetni ut�na, de az addig befizetett p�nz elv�sz.

P�ld�ul a Royal Ascot-on rendezett King’s Stand Stakes-re k�t h�nappal a verseny el�tt kell nevezni 1050 angol font�rt, majd egy h�nappal el�tte tov�bbi 1200 font duk�l, v�g�l, ha az adott l� el is indul, az m�g 750 font. Ami �sszesen „csak” 3000. Ut�nevezni ugyanis lehet k�t h�ttel a verseny el�tt is, de m�r 30 000 font�rt! Az �sszeg „b�ntet� jellege” nem v�letlen: nevezze mindenki id�ben a lov�t, �s fizessen, am�g l�t egy kis es�lyt az ak�r h�napokkal k�s�bb megrendezend� futamban val� j� szerepl�sre. A tulajdonosok pedig bizakodnak, teh�t sokan nevezik a lovaikat, de ha menet k�zben nem az elk�pzel�s�knek megfelel�en alakul a l� form�ja, r�gvest vissza is l�ptetik, hogy ne vigyen t�bb p�nzt. A p�ldak�nt vett 2011-es King’s Stand Stakes-re 59 lovat neveztek, majd 35-en maradtak �llva a m�sodik k�rre, v�g�l 19-en indultak a futamban, azaz m�ris �sszej�tt k�zel 120 ezer font a nevez�sekb�l, ami a 300 ezer fontos versenyd�j 40%-a.

Igazi m�v�szet megtervezni, hogy egy adott lovat hov� neveznek. Ha ugyanis t�l er�s versenyeket n�z ki a tr�ner/tulajdonos, akkor nemcsak a nevez�si d�jak ker�lnek sok p�nz�be, hanem a l� sem hoz versenyd�jat (mert futamonk�nt csak az 5-6 legjobbat d�jazz�k). Ha viszont t�l k�nny� futamokban ind�tj�k, akkor relat�ve olcs�bbak a nevez�si d�jak, de a versenyd�jak sem lesznek magasak. Sokan ez�rt t�bb forgat�k�nyvben gondolkodnak, �s egy-egy id�szakra t�bb versenybe is benevezik a lovat, azt�n az eredm�nyei �s a form�ja f�ggv�ny�ben d�ntenek r�la, hogy melyekben hagyj�k �llva.

Zsok�v�laszt�s: A lovasokat az idom�r k�ri fel (t�bbnyire a tulajdonossal egyeztetve), akiknek lovagl�p�nz (fix �sszeg) �s meghat�rozott sz�zal�k j�r a versenyd�jb�l (ut�bbi miatt a legkeresettebb zsok�k ak�r m�rlegelhetik is, melyik l�val l�tj�k a legjobb es�lyt a legmagasabb versenyd�jra). Hogy ezen fel�l fizet-e valaki a zsok�nak, �s mennyit, az kettej�k titka. K�lf�ldi lovas eset�ben az �tik�lts�g megfizet�se bevett szok�s, �sszege azon tulajdonosok k�z�tt oszlik meg, akiknek a lovait a zsok� az adott versenynapon viszi. A lovasok ilyenkor mindig m�rlegelik, hogy mivel egy napon csak egy adott p�ly�n tudnak versenyezni, ott milyen p�nzd�jakat nyerhetnek. Ez haz�nkban �s a k�rnyez� orsz�gokban nem nagy dilemma, l�v�n kev�s a p�lya, de p�ld�ul Angli�ban �s �rorsz�gban 90, Franciaorsz�gban 143 (ebb�l 22 sz�m�t nagyobbnak), �s N�metorsz�gban is t�bb mint 40 versenyp�lya tal�lhat� (b�r ezek k�z�tt akad n�h�ny, ahol csup�n egy-k�t versenynapot tartanak).

Ha a zsok� m�r elfogad egy felk�r�st �s leszerz�dik r�, abb�l nem illik visszakozni (kiv�ve, ha s�r�lt). A legjobbakat �gy idej�ben „le kell foglalni”. Hi�ba szeretett volna Soumillon 2010 augusztus�ban elj�nni Budapestre Overdose-t lovagolni, nem tehette, mert D�zi versenye csak j�val az ut�n lett ki�rva, hogy � m�r elfogadott egy felk�r�st az ugyanaznap megrendezett N�met Derbyre.

A tulajdonos a zsok� s�r�l�se (vagy nagyon ritka esetben rossz form�ja) l�tt�n az adott verseny ind�t�sa el�tt is v�ltoztathat, �s felk�rhet m�st a lov�ra. �m ilyenkor m�r csak azokb�l v�laszthat, akik jelen vannak, az adott versenyben nem �rdekeltek, �s v�llalj�k a felk�r�st.

A zsok� csak elv�tve visz lovat munk�ban, a felk�sz�l�s sor�n ez a munkalovas (lov�sz) feladata. Ilyenre p�ld�ul akkor ker�l sor, ha a zsok� tud�sa vagy ismerete sz�ks�ges az adott l� felk�sz�lts�g�nek lem�r�s�re.

Ist�ll�lovas: A legnagyobb ist�ll�k, amelyek esetenk�nt t�bb sz�z lovat is versenyeztethetnek, �ltal�ban saj�t lovas(oka)t szerz�dtetnek. Ilyenkor az ist�ll� d�nt r�la, hogy mely versenyben mely lovukat melyik �lland� lovasuk vigye.

A legt�bb ist�ll�lovasnak megengedik, hogy azokban a futamokban, ahol az ist�ll�nak nincs �rdekelts�ge, m�s ist�ll�k lovait vigy�k, vagy egy-egy olyan napon, amikor nincs indul�juk, a zsok� oda szerz�dj�n, ahov� akar. Ez az ist�ll�nak is j�, hiszen min�l t�bb futamban �s p�ly�n versenyez a zsok�, ann�l nagyobb es�llyel �rhet el j� eredm�nyt az � lovukkal is, a megfelel� p�lyaismeret ugyanis n�lk�l�zhetetlen a sikerhez. Christophe Soumillon is csak ist�ll�ja enged�ly�vel vihette Overdose-t Budapesten �s Baden-Badenben. A Kincsem Parkban Overdose futama el�tt k�t m�sik versenyben is lovagolt, hogy min�l jobban megismerje a p�ly�t.

A zsok�k dresszei: A lovasok minden versenyben a l� ist�ll�j�nak/tulajdonos�nak regisztr�lt versenysz�neit viselik, akik igyekeznek min�l jellegzetesebb, egyedi sz�nkombin�ci�t/mint�t v�lasztani. Ha egy versenyben egyazon ist�ll� t�bb lova is indul, akkor a zsok�ik dresszeinek is megk�l�nb�ztethet�nek kell lenni�k. �ltal�ban csek�ly az elt�r�s, p�ld�ul m�s a sapk�juk sz�ne, kereszt- vagy v�llszalagot viselnek.

H�lgy lovasok: Az amat�r�k k�z�tt t�bb n�t tal�lunk, a profik k�z�tt sajnos m�r kevesebbet. Angli�ban Hayley Turner sikereinek k�sz�nhet�en egyre t�bben �llnak zsok�nak k�z�l�k. Az angol h�lgy 2011-ben els� n�k�nt Group I-es futamot nyert, s�t alig egy h�napon bel�l dupl�zott (July Cup �s Nunthorpe Stakes – mindkett� sprint), �s � volt az els� n�i zsok�, aki egy �vben 100 nyer�t lovagolt (2008). A Kincsem Parkban hagyom�ny, hogy a derbynapon k�l�n amat�rversenyt rendeznek a h�lgy lovasok sz�m�ra.