J�rtat� (Ring): Minden futam el�tt felvezetik a lovakat egy z�rt (jellemz�en k�r vagy ellipszis, de p�ld�ul Pozsonyban n�gyzet alak�), korl�ttal elk�l�n�tett r�szen. Ekkorra fel vannak nyergelve, viselik rajtsz�maikat, ha van, fejv�d�j�ket, szemellenz�iket is. �ltal�ban egy lov�sz vezeti �ket, izgatottabb lovak eset�n lehet kett� is. Az idom�r itt besz�li meg a futamban alkalmazand� taktik�t a zsok�val, aki ezut�n fel�l a l�ra, majd m�g egy-k�t k�r, �s ir�ny a p�lya.

A fogad�k a j�rtat�ban szemrev�telezhetik a lovakat, milyen fizikai �s ideg�llapotban vannak, de akad, aki csak a sz�n�ket, a zsok� mez�t figyeli, vagy hogy �ppen melyik�k „kacsint ki” r�.

Kikentr�z�s: A lov�sz a j�rtat�b�l a p�ly�ra �rve „elengedi” a lovat, aki lovas�val (lass� v�gt�ban) kikentr�zik a startg�phez. Ha �tjuk a lel�t� el�tt vezet, ott �ltal�ban lassabban mennek, hogy a k�z�ns�g azon r�sze is szemrev�telezhesse �ket, akik nem voltak a j�rtat�n�l. Ilyenkor �ltal�ban m�g 4-5 perc marad fogadni. Nagyversenyek el�tt a lovak k�s�r�t kaphatnak (itthon husz�rokat), �s a p�lya komment�tora is egyenk�nt mutatja be �ket.

Startproced�ra: Nincs �ltal�nos szab�ly azon k�v�l, hogy a startg�p egy-egy el�l �s h�tul ny�l� ajt�val rendelkezik, �s ezeknek egyszerre kell kiny�lniuk a start pillanat�ban. Sok l� idegenkedik t�le, �ket kapucnival a fej�k�n vezetik be (a Kincsem Parkban esetenk�nt el�lr�l faroltatj�k be). A l� ugyanis intelligens �llat, �s megjegyzi, „milyen utc�ba akarj�k bevinni”, �gy ha nem vezetgetik eleget, hi�ba nem l�t a kapucnit�l, pontosan tudja, mire k�sz�l a startszem�lyzet. J� megold�s addig k�r�zni vele, am�g elveszti az ir�ny�rz�k�t, de Angli�ban, ahol a telev�zi�s k�zvet�t�sek miatt percre pontosan kell tartani a menetrendet, ilyenkor 4–6 „markos leg�ny” hevederekkel a l� fara m�g�tt �sszekapaszkodik, �s betolja.

A be�ll�t�st mindig a p�lya saj�t szem�lyzete v�gzi, a legt�bb helyen m�g probl�m�s lovak eset�n sem engedik oda a lovat n�luk sokkal jobban ismer� lov�szt.

Nincs �ltal�nos szab�ly, meddig pr�b�lkozhatnak egy-egy l� be�ll�t�s�val. A Kincsem Parkban �ltal�ban tartj�k a 3 percet (ezalatt mindenkinek be kell �llnia), amit a starter csak akkor hosszabb�t meg, ha l�t es�lyt a kint maradt l�/lovak r�vid id�n bel�l t�rt�n� be�ll�t�s�ra. A proced�r�t az�rt sem szabad t�l hossz�ra ny�jtani, mert az els�k�nt be�llt lovak lemerevedhetnek, vagy idegesek lesznek, �s odaverik magukat a startg�p vasr�djaihoz. Ilyenkor el�fordul, hogy a startszem�lyzet (vagy a szomsz�d boxban v�rakoz� lovasok) �tny�lnak, �s megfogj�k a megbokrosodott l� f�l�t, hogy ezzel vegy�k elej�t a komolyabb s�r�l�snek. A starternek ez�rt a m�r be�ll�tott lovak testi �ps�g�re is gondolva kell m�rlegelnie, meddig v�r a be�llni nem akar� lovakra.

A mez�nyt addig nem lehet elengedni, am�g valaki a startg�p el�tt tart�zkodik (ez�rt szoktak az utols� lovat bevezet� lov�szok olyan gyorsan kifutni a g�p el�l), ha valamely l� s�r�l�st szenvedhet a rajtt�l (p�ld�ul f�lig kit�rt a g�pb�l, vagy �ppen lefekszik abban), vagy egy l� szabadon fut a p�ly�n (ilyenkor meg kell v�rni, am�g megfogj�k �s kivezetik).

A start pillanat�ban a starter ellen�rzi, minden l� el�tt kiny�lt-e az ajt�, ha igen, a startszem�lyzet egy tagja feh�r z�szl�val jelzi a lovasoknak, hogy a start �rv�nyes; ha nem, pirossal visszastartoltatja a mez�nyt. Ezzel a jelz�ssel nem v�rhat sok�ig, hiszen a lovasoknak nem vele, hanem a kezd�poz�ci�k megszerz�s�vel kell foglalkozniuk. Egyes p�ly�kon a visszastartot hanggal �s/vagy f�nnyel is jelzik.

Ostorhaszn�lat: A t�vhitek ellen�re a zsok� nem m�rg�ben csapkodja a lovat, hogy fusson m�r gyorsabban, hanem hogy – ide�lis esetben – a l� v�gt�j�nak ritmus�t megv�ltoztatva �rjen el nagyobb sebess�get. Az �t�sek nek�nk nagynak t�nnek, de a l� b�re vastag, hosszan tart� f�jdalmat nem okoznak (emiatt az ostort v�ll f�l� sem szabad emelni). Aki t�l nagyot �t, azaz „elveri a lov�t”, b�ntet�sre, eltilt�sra sz�m�that. Sokszor l�tni, hogy a lovas oldalra kitartja a kez�t, �s a leveg�be csap n�h�nyat, miel�tt a l�ra �tne. Ilyenkor egyr�szt felveszi a ritmust, hogy �rezze, mikor csapjon r�, m�sr�szt „megmutatja neki az ostort”, ami sok l�n�l m�r �nmag�ban is el�g, hogy gyors�tson. Az is fontos, hogy a l� sz�m�tson r�, ne �rje v�ratlanul, ne ijedjen meg az �t�st�l. Idegen l�hoz az ostorral hozz��rni tilos; kiz�r�s, eltilt�s j�r �rte.

Tele k�z: A lovas ostorhaszn�lat n�lk�l, v�gig a kant�rt fogva futja le a versenyt. F�l�nyes, magabiztos gy�zelmek eset�n fordul el�. Egyben azt is jelenti, hogy a l�ban maradt tartal�k, azaz egy szorosabb befut� eset�n k�pes lett volna m�g gyorsabb fut�sra.

C�lfot�, hosszak: Egy�rtelm� esetekben azonnal eredm�nyt hirdetnek. Ha viszont szoros a befut�, a c�lba �r�s pillanat�ban k�sz�lt f�nyk�pfelv�tel alapj�n �llap�tj�k meg a lovak sorrendj�t, m�g a k�vetkez� futam el�tt, hogy a fogad�k felvehess�k nyerem�ny�ket, �s �jra elk�lthess�k azt. Az egyes lovak k�z�tti k�l�nbs�geket a c�lban megl�v� eg�sz, f�l �s negyed l�hosszban, fej-, nyak- �s orrhosszban �llap�tj�k meg (r�vid nyak- �s r�vid fejhosszban is m�rnek). A hosszakat helyesen nem tizedesjellel, hanem t�rttel jel�lik, teh�t 3,75 hossz helyett 3 3/4 hossz.

Keresztez�s: Az �v�sok leggyakoribb oka. A lovak a verseny sor�n nem akad�lyozhatj�k a t�bbieket cik�z�ssal, a c�legyenesben m�r kiz�r�lag egyenesen futhatnak. Ez nem jelenti, hogy ne ker�lhetn�nek ki oldalr�l egy el�tt�k l�v� lassabb lovat, de a m�g�tt�k l�v�t sem h�tr�ltathatj�k azzal, hogy lass�t�sra k�nyszer�tik, keresztbe futva el�tte. Szab�lyosan ir�nyt v�ltani csak akkor lehet, ha a k�t l� k�z�tt legal�bb k�t hossz a t�vols�g. Ha egy �v�st k�vet�en a versenyint�z�s�g szab�lytalannak �t�li egy l� mozg�s�t, h�tr�bb sorolhatja, extr�m esetben ki is z�rhatja.

Bez�r�s: Az az eset, amikor egy lovat el�lr�l �s mindk�t oldalr�l is k�rbevesznek a t�bbiek, �gy hi�ba tudna gyorsabban futni n�luk, nem tal�l utat k�z�tt�k. Ilyenkor nem l�kd�s�dhet, szab�lyosan csak azt teheti, hogy visszamarad, �s �gy ker�li meg �ket. Ha egy lovat bez�rnak, az �ltal�ban a versenye v�g�t is jelenti, kiv�teles k�pess�g kell ahhoz, hogy egy l� ilyen szitu�ci�b�l is nyerni tudjon. F�leg ennek vesz�lye miatt nem szeretik a tulajdonosok – legyenek b�rmilyen l�tv�nyosak is – a t�l nagy mez�ny�ket.

Szokt�k m�g mondani, hogy egy l� a korl�tra/barrierre szorul, ami l�nyeg�ben ugyanez, csak azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a l� a mez�ny sz�l�n, a korl�t mellett fut, amerre szint�n nem tal�lhat utat �s amerr�l nem is ker�lhet.

Kiszakad�s: Ha egy l� annyira lemarad a mez�nyt�l, hogy es�lye sincs p�nzd�jas helyre �rni, azzal lelass�that a lovasa, hogy k�m�lje. Persze a t�vot ilyenkor is teljes�teni kell. Olaszorsz�gban rendszeres, hogy a f�l mez�ny belass�t a v�g�n, hiszen a h�tul j�v�knek arra is kell gondolniuk: ha most nem tudnak p�nzd�jat nyerni, akkor miel�bb futhasson �jra a l�.

Feltart�s: Ha a zsok� azt �rz�keli, hogy lova fut�s k�zben megs�r�l, orrv�rz�st kap, vagy a szersz�m elmozdul, akkor a lehet� legr�videbb id�n bel�l meg�ll vele. Ez esetben nemhogy nem kell, de nem is szabad a t�vot teljes�teni. A lovas lesz�ll, �s ha a l� j�r�k�pes, akkor vezet�sz�ron miel�bb az �llatorvosi seg�ts�gny�jt�s hely�re vezetik. Ilyenkor a l� helyez�s n�lk�l v�gez, de a verseny belesz�m�t a statisztik�j�ba, hogy ne lehessen egy rossz fut�st s�r�l�sre hivatkozva, „alibizve” meg�szni. Teh�t ak�r veretlens�get is el lehet �gy vesz�teni.

Id�m�r�s: Nyugat-Eur�pa nagyobb p�ly�in m�r szinte mindenhol g�pi m�r�st alkalmaznak (ilyenkor a sz�zadm�sodpercet is k�zlik). A Kincsem Parkban �s p�ld�ul Berlinben vegyes rendszert haszn�lnak, az �r�t k�zzel ind�tj�k, de a c�lban m�r g�p �ll�tja meg. Akkor van probl�ma, ha a versenyint�z�s�g torny�b�l szabad szemmel nem l�tni a startot, �s a telev�zi�s k�zvet�t�s alapj�n ind�tj�k el az �r�t, nem pedig a saj�t, z�rt l�nc� k�pekr�l. A t�v�s k�zvet�t�s k�pe ugyanis n�h�ny m�holdat is megj�r, mire „vissza�r” a k�perny�re, �s ha ezt n�zik, az �r�t a t�nyleges start ut�n csak 2-3 m�sodperccel ind�tj�k el. Ezt a bakit Overdose versenyein a Kincsem Parkban �s Berlinben is elk�vett�k (k�s�bb mindk�t id�t korrig�lt�k).

N�h�ny szakkifejez�s:

• Fogva van: a lovas m�g nem engedi teljes er�b�l v�gt�zni a lovat, tartal�kolja az erej�t a finisre.

• Elengedi a lovat: a lovas hagyja teljes er�b�l v�gt�zni a lovat.

• Ind�t: a lovas a mez�ny ritmus�n�l gyorsabb iramra b�rja, azaz megind�tja a lovat, ez nem mindig a finisben t�rt�nik, a zsok� d�nthet �gy, hogy kor�bban pr�b�l el�nyt szerezni.

• �jraind�t / �j�t: a l� mellett m�r-m�r elh�zna a riv�lisa, de � felveszi a ritmus�t, �s ism�t lehagyja.

• Lel�pi a mez�nyt: a l� hirtelen, nagy f�l�nnyel elh�z riv�lisai mellett.

• �llva hagyj�k: a l� hirtelen kifullad, �s a t�bbiek elh�znak mellette.

• S�her lesz: az a pillanat, amikor egy l� elf�rad, �s a t�bbiek lehagyj�k.

• Leteszi a kez�t: a lovas nem er�lteti a lov�t, lass�t, kez�t a l� nyak�ra teszi.

• Vezet�l�: amikor egy ist�ll� t�bb lovat is nevez egy hossz�t�v� futamra, el�fordul, hogy egyik�ket csak az�rt ind�tj�k, hogy a m�sik sz�m�ra kedvez� (�ltal�ban nagy) iramot dikt�ljon m�r a futam elej�t�l. A galoppban az eff�le taktik�z�s bevett �s elfogadott gyakorlat.

• Outsider: es�lytelen l� / Favorit: a verseny legnagyobb es�lyese(i).

• Az idom�r nem fogadja el a l� form�j�t: szerinte a l� k�pess�ge alatt teljes�tett, �s ezt a fut�s�t nem veszi figyelembe lova k�vetkez� versenyeinek kiv�laszt�s�n�l. Ezt be is jelenti a versenyint�z�s�gnek, amely a Turf k�vetkez� sz�m�ban, az eredm�nyek k�zl�s�n�l a k�z�ns�get is t�j�koztatja err�l.

forr�s: lovasok.hu