|
Galopp: Versenytípusok
2020.04.01. 08:26
|
Galopp-Kisokos: versenytípusok
Távok: 1400 méterig a verseny rövidtávúnak számít. Itthon és a kontinentális Európában 2000 méterig középtávúnak, e fölött már hosszútávúnak; Angliában azonban jóval hosszabb versenyeket is rendeznek, így ők a hosszútávot 2800 métertől számítják (az Ascot Gold Cup 4000 méteres, a Goodwood Cup pedig, amit Kincsem 1878-ban, megnyert, 3200 méteres – Batthyány Gusztáv herceg St. Simon-ja 1884-ben mindkettőt megnyerte). Amerikában minden mérföld (1600 méter) alatti versenyt a rövidtávhoz sorolnak.
A távokat méterben vagy angolszász mértékegységekben, mérföldben, furlongban, yardban írják ki. Hivatalosan egy mérföld 1609 méter, egy furlong egynyolcad mérföld, azaz 201,1 méter, egy yard pedig 91,44 centiméter. (Ahol azonban nem angolszász mértékegységeket használnak, a gyakorlatban mindenki úgy váltja ezeket, hogy az 1600 méteres futam egymérföldes, egy furlong pedig 200 méter.)
Különbségtétel: Valamilyen szintű esélykiegyenlítés szinte az összes futamban létezik. Ennek eszköze a ló által vitt súly, amibe beleszámít a zsoké, a nyereg, és ha szükséges, a nyeregtáskába helyezett kis ólomlapocskák. Együttes súlyukat a verseny előtt és után is ellenőrzik. Ezért mennek a zsokék a futam után a nyereggel a kezükben azonnal „mázsálni”, hiszen a díjátadásra csak ezt követően kerülhet sor.
|
Frankie Dettori nyereggel az ölében mázsál Rómában
|
Díjversenyek (conditions races): Általában több korosztály versenyez bennük együtt, de nem feltétlenül. Kiírásuk ugyanis minden esetben egyedi feltételekkel történik. Az angol ezért egyszerűen csak „kondíciós versenyek”-nek hívja őket. A kancák kedvezményt kapnak, de sok esetben büntető súlytételek is szerepelnek bennük. Ennek általában egy meghatározott időszak meghatározott szintű versenyeiben szerzett győzelmek/ helyezések, vagy egy meghatározott időszakban elért össznyeremény (pénzben kifejezve) adja az alapját. Overdose berlini versenyét például úgy írták ki, hogy abban csak négyéves és idősebb lovak indulhattak, és az alapsúly 55 kg-ról indult. Azok a lovak, amelyek 2009 májusa óta Group vagy Listed versenyt nyertek, 4 kiló „büntetést” kaptak, azok, amelyek 2010 májusa óta másodikak lettek Group vagy Listed versenyekben, „csak” kettőt, míg a szintén 2010 májusa óta Group vagy Listed versenyben harmadik helyezést elérők fél kiló pluszt cipeltek. Ezek a pluszsúlyok természetesen nem adódnak össze (a legnagyobb számít).
Versenyosztályok: Négy kategóriába sorolják a nagyversenyeket (az USA-ban és Ausztráliában a hendikepeket is). Ezek erősorrendben: Group I, Group II, Group III, és Listed. Hogy mely verseny milyen besorolást kap, abban a pénzdíj és a tradíció is számít, de alapvetően a benne futó lovak képessége alapján dönt róla egy nemzetközi szervezet. Egy hagyományokon alapuló rendszerről van szó, és nagyon ritka, hogy egy versenyt más kategóriába sorolnak. Egy nagyobb összegű pénzdíjemelkedés önmagában nem mindig elég a kategóriaugráshoz, de ha ez azt is eredményezi, hogy ennek következtében éveken keresztül magasabb képességű lovak indulnak rajta, akkor sor kerülhet a feljebb lépésre. Ugyanígy egy-egy gyengébb év még nem eredményez lerontást, ám ha ez tartós, erre is sor kerülhet (például az Olasz Derbyt Group II-be sorolták a Group I-ből). A nagyobb pénzdíjcsökkenés többnyire visszalépéshez vezet a futam besorolásában.
Általánosságban el lehet mondani, hogy a klasszikus és a nemzetközi mércével legjelentősebbnek számító versenyek a Group I-esek, az ezeknél valamivel kevésbé kiemelkedők, de nemzetközileg még jelentősnek mondhatók a Group II-esek, míg az inkább csak az adott országban/régióban kiemelkedők a Group III-asok. Az adott pályán jelentősnek mondhatók pedig a Listed versenyek.
|
Mindegy, hogy egy verseny Group I-es vagy ötödosztályú hendikep, ha valaki olyan fölényesen nyer, hogy lovasa már jóval a cél előtt kiállhat a nyeregből,az
nagy dicsőség. (Vagy elszúrt nevezés, és a ló futhatott volna
magasabb pénzdíjért egy erősebb futamban.)
|
Angliában és Írországban a Group, Franciaországban a Groupe, Németországban a Gruppe, az USA-ban és hazánkban a Grade kifejezés használatos, ezek egymás szinonimái. Egy magyar, szlovák vagy osztrák Grade I-es verseny azonban már messze nem egyenértékű egy angollal vagy franciával.
2011-től a közép-európai országok lejjebb sorolták nagyversenyeik kategóriáit, hogy azok nemzetközi összevetésben is a „helyükre kerüljenek”. Ez azért volt szükséges, hogy a hazai futamokban jól szereplő lovak ne kapjanak akkora pluszsúlyt a nyugat-európai versenyekben, ami eleve esélytelenné teszi őket. (Ha ugyanis egy magyar ló itthon Grade I-et nyert, az Német- vagy Olaszországban is akkora pluszsúlyt kapott, mintha egy angol Group I-et nyert volna.) El kell fogadnunk, hogy nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb versenyeink és – pár kivétellel – legjobb lovaink is ilyen messze vannak az európai élmezőnytől. Semmi más nem történt, mint hogy véget ért az ezt jótékonyan elfedő „saját kategorizálás” korszaka, és immáron nemzetközi mércével mérik a Kincsem Park futamait is. Ennek alapján pedig a Magyar Derby és a Kincsem Díj is csak Grade III-as besorolást kapott, a többi klasszikus nagyversenyünk pedig maximum Listedet.
Korteher: A galoppsport alapja a legjobb képességű ló megtalálása (a hendikepek fogadási célokat szolgáló, esélykiegyenlített versenyek – ezekkel külön foglalkozunk). Mivel az egyes évjáratok biológiai fejlettsége eltérő (pl. egy hároméves izomzata még kevésbé fejlett, mint egy négyévesé), ezért a díjversenyekben (amennyiben azt több évjárat számára írják ki) az idősebb lovak súlykedvezményt adnak a fiatalabbaknak. Ugyanezen az elven a kancák is kisebb súlyt visznek, mint a mének, hiszen e kedvezmény nélkül, kevésbé erőteljes izomzatuk következtében csak kivételes esetben nyerhetnének ellenük.
Kifejezett korteherversenyekben az egyes lovak által vitt súly megállapítása a kortehertáblázat alapján történik. Ez több évszázados tapasztalatokra építve állapítja meg, hogy az adott hónapban mekkora a vitt súlyban kifejezett különbség az adott távon a különböző évjáratú lovak biológiai érésében.
Hendikepek: Elsősorban fogadási célokat szolgáló versenyek, amelyekben a jobb lovak előnyt adnak a gyengébbeknek (minél jobb egy ló, annál több súlyt visz), hogy a fogadóknak az utóbbiakat is érdemes legyen játszaniuk. Azaz az esélyeket a lehetőségekhez képest a legjobban kiegyenlítik (a kancák azonban nem kapnak súlyengedményt).
További fontos szempont, hogy a gyengébb képességű lovak is nyerhessenek versenyt, ne vigyék őket máshová futni. Minden pályának szüksége van ezekre a futamokra, hiszen nem állhat az egész szezon nagyversenyekből, amelyeknek a díjalapját részben a kisebb futamok – többek között a hendikepek – fogadási bevételéből teremtik elő.
A hendikepeket azokon a pályákon, ahol elég ló van, meghatározott képességszámú lovaknak írják ki (pl. 45 és 60 közöttieknek), melyekbe azért legtöbbször a gyengébbek is nevezhetnek (ha látják értelmét). Ahol kevesebb ló fut, ott nem mindig állítanak korlátot. A vitt súlyokat a lovak életkora és képességszáma alapján állapítják meg, de vannak országok, ahol „büntetőtételeket” is osztanak, például pluszsúlyt visz, aki meghatározott időn belül versenyt nyert.
Talán a képességszám nyújtja a legnagyobb segítséget a nem megérzésből játszó fogadóknak. A profik ilyenkor mindig azt nézik, hogy egy adott képességszámú ló milyen súllyal indul, és ezt hasonlítják össze más lovak hasonló számaival. Például, ha A ló 60 kilót visz 70-es képességszámmal, B ló pedig 62 1/2 kilót 68-as képességszámmal, akkor A ló eleve 2 kilóval „jobb” képességű, B ló még 2 1/2 kilóval több súlyt is visz nála, tehát a kettejük közötti különbség 4 1/2 kiló A ló javára, így inkább érdemes őt játszani.
A hendikepper: Mivel a lovak különböző távokon a legkülönbözőbb ellenfelekkel versenyeznek, így objektív mérőszámmal nem lehet összehasonlítani a teljesítményüket. Ezért a hendikepper szubjektív alapon, utólagos becsléssel határozza meg az egyes versenyekben futott formákat, amiket képességszámmal, kilogrammban rögzít.
Képességszám (Form/Rating/Timeform): A lóversenyzés nemzetközileg legelfogadottabb összehasonlító száma a képességszám. Az érték súlyt jelöl fontban (azaz nagyjából fél kilóban). Németországban a GAG-szám ugyanilyen alapon, kilogrammban van meghatározva, de saját képességszám alapján rangsorol a Racing Post szaklap, a Timeform Bizottság és a Lóversenyszervezők Nemzetközi Szövetsége (IFHA) is. A Kincsem Park hendikeppere is minden futam után meghatározza a benne futó lovak képességszámát.
|
Overdose képességszámai (ratingje) a Timeform.com-on. A Timeform Bizottság az egyik legnagyobb presztízsű, független értékelőszervezet.
|
Úgy tartják, hogy egy kilogramm különbség két azonos képességű ló között egy 1200–1600 méter közötti távon egy hossz különbséget eredményez a célban. Overdose például tíz hosszal nyert 2008-ban Rómában, ám a második helyezett Black Mambazo nála 3 1/2 kilóval kevesebb súlyt vitt, így a kettejük közötti képességbeli különbség aznap tulajdonképpen 13 1/2 hossz (avagy 13,5 kg) volt.
Alacsonyabb kategóriák és hendikeposztályok: A Listednél alacsonyabb besorolású díjversenyeket Elit, I., II., III., … kategóriába sorolják, míg a hendikepeket I., II., III., IV., V. osztályokba.
Akadály- és gátversenyek: Általában idősebb lovak futják, hosszabb távra. Nálunk gyakran a síkversenyekben kevésbé sikeres lovakat „képezik át” ezekre a futamokra, de Angliában igen nagy presztízsű önálló szakág. Az akadály lehet sövény, árok, domb, vizesárok, vagy ezek kombinációja. A gátversenyek könnyebbek, ott a lovaknak csupa egyforma magasságú, alacsonyabb sövényt kell átugraniuk, és a talaj is egyenletes. A Kincsem Parkban kevés ilyen versenyt rendeznek. Angliában a legnagyobb akadályverseny a 7250 méteres liverpooli Grand National, ami alatt 30 akadályt ugranak, összdíjazása pedig közel egymillió angol font.
|
Sövény és vizesárok a Grand Nationalen (Aintree Racecourse, Liverpool, 2011)
|
Közép-Európa ezen a téren kevésbé áll rosszul, a mai napig a kontinens egyik leghíresebb versenye a csehországi Velká Pardubická, azaz a Pardubicei Nagy Akadályverseny, ami közel hét kilométeres. Egy részét friss szántásban futják, és 30 akadálya van, köztük a hírhedt Nagy-Taxis, ami egy sövényt követő széles árok. Itt a lónak úgy kell nekirugaszkodnia, hogy teljesen lovasára hagyatkozik, mivel nem látja a sövénytől az árok túlsó oldalát. Sokan idegenkednek e szakágtól, mert előfordulnak olyan súlyos bukások, amelyek a lovak életébe kerülnek. Éppen ezért a legnehezebb akadályversenyekbe csak olyan lovakat nevezhetnek, amelyek kellő tapasztalattal rendelkeznek. Pardubicében például hatévesnél fiatalabb ló nem is indulhat.
Az induló lovak száma: Mindig az adott verseny szervezője dönti el, hányan indulhatnak egy-egy futamban. Sokszor az indulók maximális számát előre meghatározzák. Kicsit rosszmájúan azt is mondhatnánk, hogy ez általában annyi, ahányan beférnek a startgépbe (vagy ha van, az egymás mellé állított két startgépbe).
|
22 ló tart a cél felé Ascotban
|
Egy versenynap felépítése: Általában a nap legrangosabb futama köré épül, amit a vége felé rendeznek (minél tovább maradjon és fogadjon a közönség). Ám a televíziós közvetítés ezt is felülírhatja. A BBC például élőben közvetítette a 2011-es Royal Ascot első napját, ezért ott mindjárt a három Group I-essel kezdtek, s csak utána következtek a máskor inkább felvezető „Heritage Handicap”-ek.
Meeting: Többnapos versenysorozat. A Royal Ascot 5 napig (keddtől szombatig) tart, ahogy a Glorious Goodwood is. A baden-badeni Grosse Woche (Nagy Hét) 13 napig tart, amiből 5 szünnap. Az amerikai Breeders’ Cup versenyei is 2 napig zajlanak.
forrás: lovasok.hu
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
